Álláspont

A gazdasági válságból való végleges kimászás, a növekedés elősegítése és a munkanélküliség csökkentése, az előre nem „betervezett” ukrán válság megnyugtató kezelése, a Nagy-Britanniához fűződő viszony, az Egyesült Államokhoz való (legfeljebb látszólag egyszerű) gazdasági kapcsolatok, az energiaéhséggel és az éghajlati változásokkal összefüggő gondok csak a legfontosabbak azon problémák közül, amelyekkel az Uniónak a következő években szembe kell néznie.

Nem tanulság, nem is perdöntő érvelés a következő néhány sor. Csak gondolkodtatni akarok.

Gazdasági téren Székelyföld autonómiatervezete meglehetősen visszafogott, az onnan származó adó- és illetékbevételek 12-60%-a (legtöbb adónem esetében 50%) maradna helyben, a többi pedig a központi államkasszába vándorolna.

Szeptember eleji hír: a 2014–2015-ös tanévben a hagyományos, nyomtatott példányok mellett megjelennek az elektronikus tankönyvek.

Van újdonság. Az, például (az új elnök ragaszkodott hozzá), hogy érezhetően több a nők száma; s noha a 28 között – minden tagországnak jut egy-egy biztosi poszt – mindössze kilencen képviselik a szebbik nemet (köztük Corina Creţu regionális fejlesztési romániai biztos), a most kezdődő ciklus nyitásnak fogható fel, mert a következőben már aligha lehetnek kevesebben, sőt valószínűleg többen lesznek.

7 évvel megalakulásának 300. évfordulója után felbomlik Nagy-Britannia? Jövő héten Skóciában függetlenségi népszavazást tartanak, s amennyiben a függetlenség-pártiak győznek, Nagy-Britannia alkotóelemeire esik szét, s ezáltal nemcsak Skócia nyerné vissza függetlenségét, hanem Anglia is.

A jó hír szárnyakon jár (a rossz még gyorsabbakon).

Naponta elmegyek mellette, mégis városvédő barátomnak minap küldött fényképe hívta fel a figyelmemet, hogy milyen siralmas állapotban van városunk egyetlen megmaradt hirdetőoszlopa.

Ponta 42, Johannis 29 százalékkal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy szinte biztosan sor kerül második fordulóra, s ha a jelenleg második helyezettnek az erdélyiek többségével együtt már a mócokat is sikerült a maga oldalára állítania, nagy meglepetések érhetik még az ókirálysági, moldvai és oltyán térséget, s az egész országot is, ahol most még a jelenlegi kormányon lévő miniszterelnök kapna több voksot.

Reménykedtem, merthogy német vér folyik ereiben…
Hiába!

Ami bizonyos: a NATO Kelet-Európában újabb bázisokat hoz létre (készülve, ugye, a békére), és pillanatnyilag az Unió a tűzszünet hatására eltekint a válaszlépésekkel már reagált Oroszország elleni további gazdasági szankcióktól.

Szörnyű képeket közvetít a televízió, néhány milliárd néző látja, amint fogságba esett újságírókat fejeznek le a magukat az Iszlám Állam harcosainak nevező gyilkosok, amint
más törzshöz tartozó asszonyokat, gyermekeket ölnek halomra, valahol Afrikában, sok színhelyen – többnyire azután, hogy a harcra képes férfiakat, fegyvereseket már elpusztították.

Egy hölgy, egykori diák, esetleg annak a leánya, vagy az unokája, megható kitartással, apró hirdetésben is, keresi Husztik Katalin visszaemlékezését, a Múltat idézek… című könyvet (Alma Mater Alapítvány Arad, 2001)

A NATO visszatér eredeti rendeltetéséhez, a vén kontinens biztonságának szavatolásához.

A kedves olvasók fiatalabb évjáratainak tán a címbeli jer is okozhat némi gondot, hisz régi (gyere jelentésű) szó, manapság nemigen használják, a „benkbe” viszont mindenki által ismeretlen.