Álláspont

Ez már nem magánvélemény, nem kívülállók bekiabálása, nem tréfa.

Hangos figyelmezető sziréna.

Tízezrek tüntettek tengernyi székely zászlóval vasárnap Marosvásárhelyen a székely autonómia, az egységes székelyföldi régió és általában a magyar nemzeti jogokért az EMNP és az SZNT felhívására. Békésen, méltóságteljesen.

Elmúlt március 8., a nők előtti – szívből és meggyőződésből jövő, olykor csak protokolláris – főhajtás, bókolás napja, az ünnep által „kötelezővé” tett elfogultság nélkül szólhatunk a nő-ügyről.

De világunk ma sem jó. Messzi van a tökéletestől, inkább telve igazságtalansággal, hazugsággal, álnoksággal. Sokan mondják, hogy mivel a korábbi világok is egy nagy kataklizmában értek véget, ma sem fog katasztrófa nélkül semmi megváltozni.

Azt a legelvakultabb kormánypárti szurkoló sem állíthatná, hogy az EU külügy- és igazságügyi minisztereinek – természetesen országaik álláspontját képviselő – csütörtöki döntése Románia schengeni csatlakozásáról, pontosabban elhalasztásáról az ország és kormányzóinak elismerése lenne. Románia továbbra is Schengen előtt toporog, a maga részéről belépésre készen, de a sorompón túl – több ország részéről – nincs fogadókészség.

Három nappal második mandátuma lejárta előtt a cseh szenátus hétfőn felfüggesztette Vacláv Klaus államelnököt. Súlyos vád, hazaárulás alapján.

Mi legyen a határon túli magyarsággal, főleg a szórvánnyal? Szász Jenő kontrollált kitelepítési felvetése nagy port kavart, igencsak felkorbácsolta a kedélyeket. A reagálások azonban sajnos zsigeriek voltak, kevés volt a racionális érveken alapuló.

Martonyi János magyar külügyminiszter hétfői és keddi bukaresti látogatásának és megbeszéléseinek annyi teret se szentelt a többségi sajtó, mint egykori szőke miniszter asszonyunk tűsarkú cipőinek, melyekkel most éppen pártelnökségi álmai felé tipeg.

Boldog fiatalság, amikor még mindenre van időd, amikor azt hiszed, hogy az egész világ a lábaid előtt hever, amikor óriási terveket szősz, és nem félsz semmitől, mert erőtől duzzadsz, az ellenségnek is fittyet hánysz, a fantáziád nem ismer határokat, szóval te magad vagy a kiteljesült élet, igen, ezt a soha vissza nem térő időt irigylem! Gondolom, idős korban majdnem mindenki így van ezzel, „visszasírja” fiatalságát és hosszú álmatlan éjszakákon töpreng a sok elrontott dolgon, a sok téves lépésen, amit soha már nem lehet kijavítani.

Bukarestben csatazajos politikai összevisszaság, zűrzavar, felháborodás és vádaskodások árvize öntötte el a politikai életet, amióta a német belügyminiszter kerek perec kimondta: ha arra kerül sor e hét végén, hogy szavazás alá bocsássák Románia schengeni övezethez való csatlakozását, akár vétójogával is élni fog.

Igaza van a román külügyminiszternek: Schengenen kívül is van élet. De ha van is – a régi, Magyarországra vonatkozó mondást idézve – nem olyan.

Ez itt Portugália: messziről látható, nagyméretű felirat hirdette 1975 előtt a maputoi városháza előtt, hogy Mozambik (akkoriban Portugál Kelet-Afrika) Portugália szerves része.

Holnap reggeltől két napra – remélhetőleg valóban – lezárják Arad északnyugati körgyűrűjét egy vasúti átjáró megjavítása, felújítása céljából. Látszólag nem nagy, és semmiképpen nem országos jelentőségű ügy, vannak ennél pillanatnyilag is akár százszámra sokkal súlyosabb kérdések.

Kedden a bírák közgyűléseinek kérésére – Cristi Danileţtól 135 törvényszék közül 103 vonta meg a bizalmat, míg Alina Ghicának, aki a fellebbviteli bíróságokat képviselte a CSM-ben, a 16 fellebbviteli bíróság közül 13 kívánta menesztését, mindegyik kétharmados többséggel – menesztettek két bírát a CSM-ből, jóllehet az érintettek szerint az ellenük felhozott vádak roppant homályosak.

Többen is kérték, hogy a székely zászló ügyben szólaljak meg...
Úgy gondolom, hogy Erdélynek, Romániának, de az egész térségünknek tudnia kell, hogy a létünkért küzdünk mindannyian.