Álláspont

Hallottam, már a románok figyelmét is felkeltette a kettős állampolgárság. Gondolhatják, nem azért, mert megtelt bőrgolyókkal a hócipőjük, és annyira kilátástalannak érzik helyzetüket, hogy inkább lesznek dokumentumokkal megpecsételt magyarok, mint hogy valaha is románnak vallják magukat. Szó sincs erről.

Romániában már-már a „lenni vagy nem lenni” nagy kérdése a Schengen-övezethez való csatlakozás ügye: az államfő magára vállalja a politikai felelősséget (nem mintha hibásnak érezné magát az esetleges kudarcért, de hát valakinek el kell vinnie a balhét), s egyúttal keményen bírálja a csatlakozásnak ellenszegülőket, a külügyminiszter felajánlotta lemondását, az ellenzék támadja a kormányzatot ügyetlensége miatt...

A fiatalok nem tudják, mi az, idősebb olvasóink bizonyára emlékeznek még „az átkos” árukapcsolásos módszerére: a „menő”, hiánycikknek számító, tehát keresett árucikk (többnyire élelmiszer) mellé valami eladhatatlan, a kutyának sem kellő bóvlit csomagoltak.

Mozgalmasan kezdődik az új esztendő a bukaresti politikában. A hatalom sikerrel kezdte, a tanügyi törvény a PDL és az RMDSZ számára is kiemelt fontosságú, s az egységes bérezési törvény, a nyugdíjtörvény és a költségvetés elfogadása után újabb jelentős akadályon jutott túl.

Boszorkányos gyorsasággal hirdette ki kedden államfőnk az új oktatási törvényt, mindössze két óra telt el azután, hogy arra – többszöri, hosszú huzavona után – az Alkotmánybíróság is rábólintott.

„Újesztendő, lyukas kendő, vajon mit hoz az esztendő?” – kérdezte a régi rigmus, s kérdezzük mi is ezekben a napokban egymástól százszor is, csak úgy, prózában, mert rigmusokra már nincs kedvünk. Mitől is lenne?

20 keresztény vesztette életét robbanásban január elsején az egyiptomi Alexandria városában. Koptok voltak, azaz egyiptomi keresztények.

A hülyeség villáma cikázik végig a hátamon, amikor hallom-olvasom politikustól, közszereplőktől és egyéb kasztokhoz tartozó egyénektől, hogy reménykednek, idén jobb lesz. Meg reménykedjünk mindannyian. Mert hátha.

Az új év elejéhez az optimista hang illik. Tavaly ilyenkor így volt, amikor világszerte hangsúlyozták, hogy túl vagyunk a recesszió mélypontján és ezután csak kilábalás jöhet.

Ma véget ér 2010, s vele a harmadik évezred első évtizede.

Elteltek a szívünkhöz oly közelálló, gyerekeknek és felnőtteknek oly kedves decemberi ünnepek. Az év utolsó napján szeretnék – ezen ünnepekhez kapcsolódó – néhány gondolatot megosztani tisztelt olvasóinkkal.

Ezekben a napokban szóban, levelezőlapon, sms-ben vagy interneten Boldog új esztendőt! kívánunk egymásnak, pedig nemcsak sejtjük, sajnos, tudjuk is, hogy a következő év nem lesz jobb az ideinél.

Ha másra már nem is tud, egy valamire büszke lehet a Boc-kormány. Miután tavaly túlélte az elmúlt húsz esztendő romániai első bizalmatlansági indítványát, idén négyszer esett talpra, mint a macska.

Kábé jövő ilyenkor már tudjuk, hogy a franciák és a németek miért szőröznek most Romániával a schengeni csatlakozás kapcsán.

XVI. Benedek pápa az idén a szokásosnál egy nyelvvel többel, izlandiul is mondott Áldott karácsonyt hagyományos Urbi et Orbi áldásánál.