Gazdaság

Gyermekkorom utcáin gurulok végig lépésben. Minden régi házban tudom, ki lakott öt-hat évtizeddel ezelőtt. Egyik-másik előtt le is állítom a motort, hátha felfrissül az emlékezet.

Másodosztályú focicsapatunk hétközi hazai mérkőzése színvonalának megítélését rábízom a szakemberekre.

A folytatást tudják: …sír, a másik meg nevet.
Egy fotós barátomtól kaptam a világhálón Afrikáról egy összeállítást.

Az idei tanévben a reggeli sétánk ideje egybeesik az első óra kezdésével. Naponta megyek el ugyanannak az (elit) iskolának a bejárata előtt. Tanulók egyesével, csoportosan özönlenek be a kapun, a portás és a közrendőr mellett.

Az Európa Unió vezető politikusainak egy része kitalálta a multikulturalitás fogalmát. Nem fejtegetem, miért, azt megtették, megtehetik nálam ideológiailag sokkal felkészültebb politológusok.

Egyszer már megírtam, mennyire irigylem a temesváriakat. Mert régészeik, muzeológusaik következetesen feltárják a város történetéhez kapcsolódó emlékeket, s azokat hasznosítani is igyekeznek.

Olvasmányélményeimben kutatgatva felötlött bennem néhány kép arról, miként fogadták annak idején, a 18–19. században, még a gyalogvándorkodás idején az éjszakai szállásra bekéredzkedőket a falvakon, tanyákon.

Végiggondolom a tévében az elmúlt hetekben az illegális bevándorlókról készített felvételeket.

A város számára fontos beadvány fogalmazványa jutott el hozzám szakvéleményezésre. A szöveg nagy részéhez nincs mit hozzáfűznöm, nem az én profilom.

Negyedszázaddal ezelőtt még csak a kiváltságosoknak adatott meg, hogy valamit személyesen is megtapasztaljanak az európai civilizációból. Hogy ott milyenek az útviszonyok, milyen a tömegközlekedés, a közellátás, milyen szórakozási lehetőségek vannak.

Kedves emlék.
A hivatalos megnyitó előtt negyed órával szoktam a kiállításokra megérkezni, hogy még (viszonylag) csendben végigpásztázhassam az alkotásokat.

Hetek óta még a csapból is a migránsok kérdése folyik. Pro és kontra megy a vita az unióban, de az érintett országok politikai pártjai is erősen megosztottak. A józan európai lakosságnak megvan a véleménye róla.

Még tombol a hőség, amikor e sorokat leírom. De nem csak Szent Mihály útján érkezik lassan az ősz, hanem a Dragalina, az egykori Apponyi úton is.

Elég sok státusszimbólum-cserét értem már meg hét évtized alatt. Kezdődött az ötvenes évek legelején a micisapkával. Akkor az jelezte az új vezetőkhöz, a proletariátushoz tartozást.

Nem akartam írni a tavalyi aranylakodalmasok elmaradt köszöntéséről. Nem szerettem volna, ha valaki anyagiasnak tartana. Nekünk (szerencsére) nem az a mellékelt pénz hiányzott.