Jámbor Gyula

Volt egyszer, réges-régen egy selyemút (nevének keresztapja egy 19. század végi német földrajztudós), amely Kínából indult, s karavánokkal a selyemárut Ázsián, Anatólián, a Földközi-tenger térségén keresztül Európába, meg Észak-Afrikába szállította, ahol aranyáron kelt el.

Tizenöt éve, 2004. április 25-én állították fel újra Aradon a Szabadság-szobrot. Az évfordulót megelőző napon a Megbékélési parkban, a szobornál elhangzott négy beszéd közül az RMDSZ jelenlegi (Kelemen Hunor) és volt szövetségi elnöke, a 15 évvel ezelőtti avatón is részt vett Markó Béla beszédeiből idézünk.

Vannak dolgok, amelyekről az ember hallott, tudott, mégis megdöbben, ha újra szembesül velük.
A terrorizmus számomra, meg szerintem több milliárd földlakónak eleve egy ilyen téma. Persze vannak tíz- vagy százmilliók, lehetetlen megbecsülni, hányan, akik a „megoldást” egészen másként látják.

Szobánk asztalán húsvétkor egy szép csokor lila orgona.
Amikor ilyet látok, gyakran egykori egyetemi társamtól, hajszál híján színésszé vált barátomtól (leánya egyébként megbecsült színésznő Erdélyben) jó fél évszázada hallott vers egy sora jut eszembe: „S még kérdezed, hová lett verseimből az orgonaillat?”

Szerdán délután a Delta Galériában – a három („hivatalos” aradi közül a legnagyobban és legrangosabban, s akkor a Jelen Házat, ahol szintén sok és kiváló kiállítást rendeznek, még nem is számítottam) – megnyílt a Romániai Képzőművészek Szövetsége aradi fiókjának évi tárlata.

Az egész világ – de a keresztény világ bizonyosan – beleborzongott a hírbe, hogy a katolikus húsvétot megelőző nagyhét első napján, hétfőn, román idő szerint valamivel este nyolc előtt kigyúlladt, és a mintegy négyszáz tűzoltó önfeláldozó munkája dacára hosszú órákig égett a katedrális felújítás alatt álló tetőszerkezete.

Fodorean Pásztor Gyöngyit aradinak tekintjük, még akkor is, ha Brassóban született, és 2011-től magyarországi, dombegyházai lakos.

Az elmúlt vasárnapon a kereszténység (református szóhasználatban keresztyénség) nagyobbik fele virágvasárnapot ünnepelt. Ehhez viszonyítva a húsvét a következő vasárnapra esik.

Szégyellem kicsit, de nem kapcsoltam azonnal, mi ez a Grönholm-módszer. A név számomra ismeretlen (talán nincs is, a szerző találta ki?), a darab második mondatánál azonban rájöttem, hogy ezt már láttam; ha a cím kitörlődött is, az erőteljes darab nem.

Az alábbi írás ötlete akkor született, amikor idős ismerősöm kifakadt: utálom a politikát, annyi benne a mocsokság, álság, félrevezetés.
Pedig a politika, a hazai belpoltika különösen, tele van az újságíró számára jobbnál jobb témákkal – gondoljunk csak a legutóbbi hétvége számos, kommentálásra alkalmas történésére.

Az ügyész – akinek volt már büntetőpere, az tudja –: képviseli a vádat az állam nevében. Bizonyos értelemben ő a „rossz fiú”, hiszen soha nem a vádlott felmentése érdekében lép fel.

Regátnak (királyság) köztudottan egyrészt a Nagy-Románia előtti, a Moldva és Havasalföld egyesülésével létrejött román államot, másrészt, immár az 1918 utáni Nagy-Romániában, az Erdély kivételével létező országrészeket jelölték a magyarok, közemberek, történészek.

Tegnap Kisjenőn első előadását tartotta a Szórvány Kulturális Karaván elnevezésű rendezvény.
Az Aradi Kamaraszínház vadonatúj – még ideiglenes rendszámú –, kilenc személy, gyorsan megejthető átalakítással díszletek, kellékek szállítására is alkalmas kisbusza reggel nyolc után valamivel már a kisjenői kultúrház udvarán állt, és megkezdődött a délelőtti előadás ideszállított díszletének a felállítása.

Amint azt a tegnapi lapszámunkban képpel illusztrált rövid hírben közöltük, az arad-belvárosi református templomban vasárnap 10 órától istentisztelettel vette kezdetét az „Egy lángot adok, ápold, add tovább…” című XV. Reményik Sándor-konferencia és -emlékünnepség.

Április 6-án, szombaton reggel Kelemen Hunort, a román parlament képviselőjét, az RMDSZ elnökét feltartóztatták a magyar–ukrán határon, a Záhony–Csap átkelőn, s egyórás várakoztatás után bejelentették: nem engedik be Ukrajnába. Kelemen Ungváron a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megalapításának harmincadik évfordulójára rendezett ünnepségen kívánt résztvenni, de „nemkívánatos személynek” nyilvánították.