Jámbor Gyula

A román, magyar és az európai himnusz elhangzása után a műsorközlő Fekete Károly Kölcsey-alelnök a „Ma 170 éve, hogy Európa tavasza elérkezett hozzánk” mondattal indította a mai március 15-i ünnepséget, majd így fejezte be: Soha ne engedjünk a 48’ból – a haza minden előtt.

Nézegetem a két hatalmas, mintegy 1400 oldalas kötetet, és nem tudom elhessegetni magamtól a kérdést, hogy vajon hány napi vagy órányi munkát és mennyi pénzt fektetett bele a szerzőpáros?

Hatalmas médiaérdeklődés előzte meg a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) szombati, Bukarestben tartott rendkívüli kongresszusát négyezernél valamivel több küldött részvételével.

Ma kongresszusra ül össze a Román Szociáldemokrata Párt (PSD).
Nem volna önmagában nagy ügy, hisz minden párt megtartja időről időre elméletileg legmagasabb fórumát.

Tegnap arról cikkeztem, hogy Romániában új oktatási törvényt tervez a jelenlegi tanügyminiszter, s ebben, állítólag, a finn iskolarendszert is figyelembe venné.
Másoktól tanulni nem bűn, sőt kimondottan erény, mindenütt a világon sok rá a példa.

Navigare necesse est, vivere non est necesse (Hajózni kell – szükséges, muszáj –, élni nem), hangzik a ma is idézett ókori bölcsesség.

Nézegetem Románia térképét, amelyet a megyénkénti fizetésekről egy gazdasági lap állított össze a statisztikai hivatal adatainak alapján, tehát feltételezhetően a valóságnak többé-kevésbé megfelelnek.

Csütörtöki bukaresti villámlátogatogatásán Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, a bel- és igazságügyi együttműködésért felelős biztosa mindenkivel találkozott, aki a mai román politikában számít: a parlament két házának elnökével (mindkettő, mint ismeretes, a kormányzatot adó pártok elnöke is, az igazságügyi reformokat kezdeményező erők fő exponense), a miniszterelnök aszonnyal és az igazságügyminiszterrel.

A gyakorlott előadónak két esetben van nehéz dolga: ha választott (mondjuk, történelmi) témájáról kevés, vagy ellenkezőleg, nagyon sok az adat.

Néhány napja azt találtam leírni, hogy Románia igazságügyi minisztere talán megbánta, hogy – állítólag neves jogtudósként, egyetemi tanár professzorként – beleült a miniszteri bársonyszékbe.

Hétfő délután tartotta szokásos évi beszámoló közgyűlését az Aradi Kölcsey Egyesület, amelynek vezetősége az utóbbi évben, 2017. február 15-től új felállásban tevékenykedik.

Schengen egy luxemburgi kisváros, ahol 1985 júniusában az akkor még Európai Gazdasági Közösség öt tagja – Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság – megállapodott arról, hogy fokozatosan megszünteti határain az ellenőrzést, egyszerűsítve a határátlépést – majd fokozatosan lebontva, az átjárhatóság szempontjáából, a határokat.

– Kb. egy évvel ezelőtt ugyanitt ültünk azután, hogy a Kölcsey Egyesület ügyvezető elnökének megválasztottak. Most, hétfőn délután ötkor (a Csiky Főgimnázium dísztermében) sor kerül az Egyesület közgyűlésére.

Hosszú ideig tartott, többször elhalasztották bemutatását, végre megszületett az igazságügyi miniszter jelentése az igazságszolgáltatásról.

Szerdán délután a Jelen Ház nagytermében került a nagyközönség elé Koreck Aladár Kálvin utca 22. c. kötete. (Irodalmi Jelen Könyvek, 2017).