Álláspont

Nem igaz a mondás, hogy minden csoda három napig tart. Lám, a romániai tiltakozó megmozdulások ma a kilencedik napjukhoz érkeztek és úgy tűnik, még mindig nincs vége. Pedig valahol, valahogyan biztosan véget ér a jelenlegi helyzet, valamilyen megoldás születik.

22 év telt el a kommunizmust ledöntő 1989-es rendszerváltástól. Annyi, mint a két világháború közötti időszak. Két évtized alatt sok minden változott, Közép- és Kelet-Európa mérlege azonban nem túl fényes az egyre fokozódó globális versenyben.

Szilveszter a fogadkozások napja, január meg a mérlegkészítés és tervezés hava.

Miért vonatta vissza az államelnök az egészségügyi törvénytervezetet?

„Állítsátok meg a történelmet. Kiszállok az első megállónál”.

Az adófizetők pénzéből etetett, hatalmat kiszolgáló közszolgálati tévé- és rádióállomások és írott sajtótermékek kezdetben megpróbálták elhallgatni a Kolozsváron kezdődött, majd országos méretűvé vált tüntetéseket.

Hogyan lehet tönkretenni a szükséges, sőt, létfontosságú reformot? Traian Băsescu államfő kétszer is megmutatta röpke néhány nap alatt az egészségügyi törvény kapcsán.

Ezer éve bizonyított tény, hogy Nyugat-Európa rebellisnemzetnek tart bennünket, magyarokat. Akik a honfoglalás óta borzoljuk az idegeiket, sőt, kezdetben évszázadokig rémületben tartották őket a vágtázó lovaikról kiválóan nyilazó őseink.

Kevesen gondolták volna pár nappal ezelőtt, hogy az egészségügyi törvény kapcsán, amely péntek estig tervezetként létezett, s azóta már úgy sem, ekkora felfordulás keletkezik, ilyen országos megmozdulásokhoz vezet.

Csak az egyelőre sajnos mindössze papíron letűnt korábbi, cáratyuskás rendszer hívei és nosztalgiázói gondolják úgy, hogy a visszavont egészségügyi törvénytervezet ától zettig rossz volt. Alapgondolata szerintem európai mércével elfogadható, de hemzsegett a módosításokért kiáltó cikkelyektől.

Az emberek az egészséget nagyon nagyra tartják – még akkor is, ha egyénileg sokszor keveset tesznek érte. És az egészségügyi törvény a lakosság számára az egyik legfontosabb.

Indiában a tehén szent, nálunk viszont a kóbor kutya. Az Alkotmánybíróság érinthetetlenné tette a külföldieket elképesztő, a lakosságot terrorizáló országos jelképet: a kóbor kutyát.

Számomra megmagyarázhatatlan jelenség, miért lenghet még ma is, mint jelkép a sarló meg kalapács, amelynek védtelen milliók estek áldozatul? Ami nem más, mint egy kegyetlen népirtó politikának, a vörös terrornak a bolsevizmus szörnyű tetteire emlékeztető jelképe.

Mint ahogy lapunk megírta, e hónapban 135 éves Arad egyik emblematikus középülete, a városháza. Még csak kamaszkorban jár, ha mondjuk Brassó vagy Nagyszeben hasonló rendeltetésű intézményeinek székházához hasonlítjuk.

Nem mese. Úgy jó harminc esztendővel ezelőtt élt Damaszkuszban egy csillogó szemű kisfiú, aki arról álmodozott, hogy ha felnő, doktor bácsi lesz. Álmai megvalósulását nem várta ölbe tett kézzel, nemcsak otthon, de még barátaival is gyógyításdit játszott, iskolájában 14 éves korában valódi kis egészségügyi mentőalakulatot szervezett.