Ujj János

Olvastam Takács Ágnes írását az aradi tömegközlekedésről, az utazók számának drasztikus csökkenéséről.

Kavarognak a marosvásárhelyi magyar nyelvű oktatás körüli szálak. A MOGYE után, most a felekezeti líceum ügyében. A múlt heti, a prefektúra előtti magyar tüntetésre az illetékes helyi kormányképviselő, a prefektus nem válaszolt. Az oktatásügyi miniszter viszont határozatot hozott.

Sejtjük, hogy provokáció volt a székelyudvarhelyi Kaufland „micset” vásárlójának ügye. A tevevízióban bemutatott filmecske egy össze-visszavágott tákolmány, amely egy pártatlan bíróságon egy pillanatra sem kapna hitelt.

A hatvanas évek második felétől mifelénk is látványosan csökkenni kezdett a születések száma. Az iskolákban még nem, de a papok a keresztelők számának alakulásából már előre kiszámíthatták, nemzetiségünkből hányan járulnak az elsőáldozáshoz, hányan konfirmálnak majd néhány év múlva.

Egy küldeményt kaptam a világhálón, benne a hollandiai Bourtange (csak franciául tudnám, hogyan ejtik e nevet) váráról készített felvételeket. Területileg kicsi, az aradihoz képest „törpe”, nem a középkorban, már valamikor az újkorban épült alföldi erőd. Mint az aradi.

A kommunista diktatúrában közismert volt néhány, nemzetiségüknek látványosan hátat fordító pártkáder.

Apai nagyanyám istenáldotta jó természetű volt. Indulatok nélkül mondta el mindenkiről a véleményét. Jót-rosszat egyaránt, mindig az illető szemébe.

Annak idején, a kommunista diktatúrában egy baráti beszélgetéskor egy vágóhídon járatos társunk elmesélte, milyen satnya minőségű húsból (olykor kimosott belső szervekből) készül a májpástétom vagy a párizsi.

Néhány évtizeddel ezelőtt egy (profi)zenész barátom viccként mondta, hogy azért nem foglalkozik zeneszerzéssel, mert a korábbi zeneszerzők minden jó melódiát elírtak előle, s ő „macskazenét” nem akar költeni.

Egyértelmű, hogy valami nincs rendjén az egykori szocialista országok labdarúgásában.

A plébános úr a mise végén közölte az örömhírt: a polgármesteri hivataltól kapott évi támogatásból megjavították a templom toronyóráját, s újabb tíz pad ülőkéjének a fűtését oldották meg.

A sportot hozzám hasonlóan szerető ismerőssel találkoztam a minap. Természetesen szóba került az elmúlt hetekben lezajlott, felejthetetlen hangulatú vizes világbajnokság is.

Barátom panaszkodik: egykori osztálya idei érettségi találkozóját igyekszik összehozni.

Egyik korábbi jegyzetemben már említettem, hogy annak idején, a színészek voltak a divat terjesztői.

Egy kedves ismerőssel beszélgettünk Klaus Iohannis első székelyföldi látogatásáról. Arról, hogy a román államfő milyen kínosan őrizkedett attól, hogy eltérjen a román hivatalos állásponttól, a megállapított (kiszabott?) kánonoktól.