Jámbor Gyula

Diplomaosztó ünnepségre hívták meg ma délben az aradi sajtót a városháza dísztermébe, ahol az újságírókon kívül öt lakótársulás képviselői is jelen voltak. Meg Gheorge Falcă polgármester, Bognár Levente alpolgármester és Bujor Buda, a helyi tévéadásokból is ismert városvédő. A téma pedig: aradi épületek felújítása.

Már szó volt róla a Nyugati Jelenben is néhányszor: kerékpárutak épülnek Aradon, összesen 122 kilométer hosszúságban. Természetesen nem egyszerre. Először egy jó 12 kilométeres szakasz készül el, ami a Maros vonalát követi a mikelakai hídtól a Csálai erdő felé.

Ha megvalósul az erre vonatkozó városi tanácsi döntés, amelyik ma délután megszületett, a 7-es országos főút aradi terelő szakasza mentén kiírják, hogy az azon található két felüljáró befejezetlensége a román kormány hibája.

Az élet mind az egykori reményekre, mind a rémlátomásokra gyakran rácáfol.

1989 decemberének végén legrémesebb álmaimban sem hittem volna, hogy huszonöt év múlva valaki visszasírja az akkori időket.

És lám, mégis.

Tökéletes az alliteráció, csupa, csupa v kezdőbetű. Maga az ötlet nem új, hiszen – amint azt Hadnagy Dénes iskolaigazgató megnyitójában elmondta – pár éve már volt ilyen témájú országos verseny...

Viszonylag csendben, felhajtás nélkül, de elég jó ütemben épül a gyermekpark a Maros partján, a sportcsarnok közelében.

Több mint tízezer mácsai és kisiratosi lakos, gazdasági vállalatok, a Románia és Magyarország között közlekedők örülnek a megyei tanács gondoskodásával készülő Mácsa–Kisiratos útnak.

Aki fát ültet, a jövőre gondol, mondta valamikor a kínai bölcs. A lényeg változatlan, a mondást az Arad Megyei Tanács azonban „megtoldotta egy lépéssel”, hozzátéve: az általa április elején indított faültetési versenyben legjobbnak bizonyult három iskolának összesen 21 számítógépet (a 21-es nyerőszám!) adományoz – az elsőnek 9-et, a másodiknak 7-t, a harmadiknak 5-öt.

Se szeri, se száma azoknak az irodalmi, film- vagy egyéb műfajú alkotásoknak, amelyek a zsidóságot az évszázadok során, de különösen a XX. század közepén (holokauszt) ért gyalázatos bánásmódot feldolgozzák.

Belgium fővárosa, a viszonylag kicsiny Brüsszel, egyúttal a nagy Európai Unió fővárosa két, akár jelentősnek mondható esemény színhelye volt egyszerre a múlt hét végén.

A pártok nagyágyúikat vetik be a választási kampányba: nemrég a parlament képviselőházának PSD-s elnöke járt Aradon, ma Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt első alelnöke tett látogatást, akit a délutáni sajtótájékoztatón Ioan Ciristina parlamenti képviselő, a PNL Arad megyei elnöke üdvözölt.

Tömbházunk előtt, meg másutt – az évszakhoz képest túl hamar – nyiladoznak az orgonák az év mai, 95. napján, ami Mars isten kedvesét, az Aperiré-nek (megnyitni) is hívott Venus istennőt juttatja eszembe.

Provokatív kérdéssel indította dr. Bodó Barna egyetemi docens (Sapientia–EMTE – Erdélyi Magyar Tudományegyetem) szerda délután az aradi Jelen Házban – ezúttal a szerbiai Pancsova után másodízben megtartott – előadását: „Ha a 28 tagból álló nagy csapatban (Európai Unió – szerk. megj.) a vezetés rosszul teljesít, ha Brüsszel rossz tanácsot, utasítást ad, ki vonja felelősségre?”

Villamosra váratnám, sötétedés utáni órákban, az aradi helyi közszállítási vállalat igazgatóját, aki most éppen egy hölgy.

Nem ért váratlanul bennünket, hisz régóta mondják, hogy április elejétől emelkedik az üzemanyag, a dohányáru és lakossági földgáz ára. Mától, aki tankolt vagy füstölnivalót vásárolt, az már megtapasztalhatta, hogy az áremelés távolról sem volt áprilisi tréfa.